Díj!

Tudom,már bezártam a blogot,de kaptam két díjat is. Ugyan azt a díjat meg kaptam két nagyon kedves embertől bév szerint Lucától és Ramitól! Nagyon szépen köszönöm lányok! 

Szabályok:

1. Ha megkaptad a DÍJAT,készíts róla egy bejegyzést és rakd ki a fent látható KÉPET!

2.ŐSZINTÉN kell válaszolnod a kérdésekre!

3.Összesen 5 SZEMÉLYNEK kell tovább adnod!

4. Ez egytől-egyik ÁT KELL MÁSOLNOD a lapodra,kivéve a válaszokat!

5. A díjat VISSZAFELÉ NEM LEHET adni! (Annak nem adhatod akitől kaptad,de többször is kaphatsz ilyen díjat.)

Kérdések:
1 Mi a keresztneved,hogyan becéznek? Dorina. Dorcsi,Dorka,Pötyi és Pötyike! :D (Ne kérdezzétek honnét jött ez a becenév,mert még magam se tudom! :D)

2.Melyik dalon tudsz igazán sírni? Az 1D-Little Thing,meg Ed Sheeran érzelmes dalain!<3

3.Félsz a sötétben? Egyáltalán nem.

4.Szerelmes vagy valakibe? Igen.

5.Mi volt az eddigi legcikibb dolog,ami életedben történt veled? Lehánytam azt a srácot,aki akkor nagyon tetszett! :D

6.Gondolatban öltél már meg valakit? Nem is egyet.:P  Már sorozatgyilkos vagyok képzeletbeli gyilkosságaim miatt.:D

7. Szerinted péntek 13. szerencsét vagy szerencsétlenséget jelent? Nem hiszek benne,szóval számomra ez is csak egy nap. Max annyit,hogy végree péntek! :D

8. Van olyan dolog,amit még a szüleidnek se árultál el? Van,nem is egy. Vannak olyan dolgok,amit csak a barátaim értenek meg.

9. Hallgatsz olyan zenét,amit mások előtt cikinek érzel? Nem,1D-t hallgatok és büszke vagyok rá!

10. Kiskorodban sítál,amikor szurit kaptál? Nem.
11. Mit tennél,ha hirtelen híres lennél? Élvezném az életet,és megpróbálnám körbe utazni a világot,azokkal akik számomra a legfontosabbak!<3

12. Szoktál álmodozni? Életem része! :)

13. Járnál Chace Crawforddal? Nem.

14.Hány gyereket szeretnél? Fiú/lány nevei? Kettő kis porontyot,egy fiú és egy lány. A neveket nem nagyon tudok,mivel olyat akarok,ami megy az apa jelölthöz. De a lány Flóra lenne,a fiú pedig Kevin.:)

15. Adni vagy kapni jobb?  Számomra mindkettő. Olyan melegség tölt el,amikor látom,hogy valaki izgatottan bontja ki a tőlem kapott ajándékot.

16. Titkom: Félek,hogy magányosan fogok meghalni egy-két kutya társaságában.xd

17. Bakancslista: megtanulni angolul,franciául,németül,oroszul és spanyolul,eljutni Londonba, és egy szép hetet eltölteni egy szigeten a barátommal! :) 

És bocsánat,de nem küldöm tovább! xxDorkaHoran

Szavazás lezárva!

Sziasztok! Előbbre hoztam a szavazás lezárását,ami azt mutatja,hogy:

Ne legyen második évad! Szóval ma felrakom az utolsó részt és akkor ezzel le is zárom a blogot! 

26.fejezet

Hát elérkezett az utolsó rész is! Amit valljunk be nem lett egy nagy rész,de remélem azért még tetszik! Kommenteljetek,hogy-hogy tetszett a rész/történet! Nagyon köszönöm,hogy olvastátok a történetem és kommenteltetek köszönöm a 10 rendszeres olvasómat, a támogatást Westyke-től! Na,nem is meséltek tovább,itt a rész! Jó olvasást! (:
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

-1 héttel később-

 Egy csodálatos hetet töltöttem a családommal Londonban,volt itt minden csak szomorúság nem és egyéb negatív érzések. A koncert napja óta nem találkoztam Louis-sal,de még twitter-en sevolt kedve dobni egy üzit. 

Ma elérkezett az indulás napja,vissza utazunk Magyarországra,azon is belül pedig Budapestre. A csomagjainkat már összekészítettük és haladunk lefele a lifttel,hogy kijelentkezzünk  Apu ezt meg is tette,majd indultunk a reptér felé.

Leintettem egy taxit-ezt már mesterfokra fejlesztettem-ami elszállított minket az úti célunkhoz. Anyukám kifizette és kiszálltunk az autóba,ami el is hajtott. Becsekkoltunk a gépre,megint vettem gumicukrot,amit majd elfogyasztok a repülőn. Most nem voltam olyan hülye,és nem felejtettem el kivenné a könyvemet és a zenelejátszómat a táskából. Ennek a három dologgal a kezembe szálltam fel a gépre,a helyem ismételten nem a családom közelébe szólt,de hát ez van.

Megint helyett foglaltam az ablak mellett és vártam utastársam aki sajnos nem Louis volt,hanem egy Lily-vel egy idős lány volt.

Beraktam a fülembe a füleseket,elkezdtem hallgatni az egyik kedvenc számomat,közben fellapoztam könyvemet azt pedig olvasni kezdtem közben pedig az édességemet fogyasztottam. Anyu mindig azt mondta nem lehet egynél több dologra figyelni. Itt vagyok én élőpéldának,hogy lehet. 

Az út borzasztó hosszan telt,nem volt akivel tudjak beszélgetni,így kész kínszenvedés volt. 

Éreztem,ahogy a gép kerekei ütköznek a betonnal,majd egy kis fékezés keretében sikerül leszálltuk. Én előbb leértem,mit rokonaim,így megvártam őket. elmentünk a csomagjainkért,majd a repteret elhagyva megláttam a kint várakozó barátaimat. Odarohantam hozzájuk és tartottunk egy nagy baráti ölelést,átadtam nekik ajándékaikat. Mindegyikőjüknek tetszett Ginával azonnal fel is vettük újabb közös nyakláncunkat,meg mutattam nekik Lily-től kapott két medálomat is. Anyuék is már ott voltak körülöttünk és csak hallgatták,ahogy Lily-vel egymás szavába vágva mesélünk. Én inkább Londonról,míg a koncertről. Nem tudom,miért de elkiáltottam magam:

-Családi ölelést!-kiáltottam,körém gyűltek az emberek és egyszerre öleltük egymást a reptéri parkoló kellős közepén. Most éreztem igazán,hogy teljes vagyok és igazán boldog,hiszen mindenem meg van. Szerető szüleim,kissé lökőt még is szeretni való húgom és remek barátaim. Lehet,hogy nem vagyok egy ,hű de gazdag lány,de az igazi boldogsághoz nem kell pénz. Csak az ami nekem megadatott,sajnálom olyanokat akik azt hiszik ha lesz pénzük lesznek barátai. Ez pontosan,így van csak nem igazi,hanem érdek és a kettő nem ugyanaz.

Melegség érzése járta át testem és ez a feltétel nélküli szeret jele,ami köztünk oda vissza irányul. 

Mert nincs is annál jobb mikor igazán boldog vagy,feltétel nélkül szeretnek és szeretsz.

The End

-------------------------------------------------------------------------------------------------

Na ennyi lett volna az utolsó rész,és mivel úgy döntöttetek hogy ne legyen második évad,így nem lesz. Lehet,hogy kicsit később belekezdek egy újabb szerelmes történetben,de ennek egyelőre nem láttam elejét.

25.fejezet

Sziasztok! Itt az utolsó előtti rész,kérlek szavaztok,hogy legyen-e 2.évad. Köszönöm,hogy ilyen sokáig olvastátok a történetemet,bár bevallom kicsit rosszul esett,hogy egy ember leiratkozott csak azért,mert az  1D belekerült. Mondtam,hogy csak jönnek és mennek. Ez az egy rész fog róluk szólni aztán bye-bye 1D. ez is csak azért,mert gondoltam az utolsó részekben legyen egy híres ember,ezért is rájuk gondoltam.

----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

Mind a négyen hamar felkeltünk,megreggeliztünk,elkészülődtünk és indultunk is a város felfedező túrára. Kiléptünk a hotel ajtaján és elindultunk az egyik irányba. Mindig is nagy álmom volt eljuttni Londonba. Ahogy gondoltam nagy is szép és ,mozgalmas város. A Big Ben valami meseszép,na is a London Eye-ről ne is beszéljünk.Felültünk az óriás kerékre,a legtetején majdnem belehetett látni egész Londont csak a Big Ben egy kicsi részt eltakart. Egy csomó fényképet készítettem-ugyanis új hobbim lett- volt ott családi vagy csak London esetleg hülyéskedős kép is. De a legtöbbet a városról készítettem. És mivel Londonban van Westminsteri apátság,ahol Newton-fizikus- sírja,én pedig arra nagyon kíváncsi voltam. Ahogy tanultok tényleg a sírján ez a felírat díszelgett:
,,Isten azt mondta legyen fényesség! És jött Newton" ezen Lily és én is nagyot nevettünk,hogy már régen is meg volt az egoizmus.
Felültünk még olyan piros városnéző buszra is. Majd újra a London Eye-nál kötöttünk ki,most nem ültünk fel. Inkább megetettük a galambokat,néhány kis gyerek hozzájuk futott mire elrepültek,ezt a cselekvést pedig többször megismételték. Én is kedvet kaptam ehhez,így utánoztam a kicsiket. Hallottam,ahogy anya odasúgja apának:
-Látszik,hogy a mi gyerekeink.
-Igen,mivel mi sose növünk fel csak megtanulok az emberek előtt viselkedni.
Hát milyen igaza van apának,igaz mindjárt 17 éves leszek,de soha nem  növök fel. Én a gyerekeimmel is ugyanúgy fogok viselkedni,mint most. Max néhány szabály lesz,amit mindenki betart.
-Anyu.-mentem hozzájuk.-Kérhetek egy kis pénz hot dog-ot szeretnék venni.-mutattam az árusra.
-Tessék.-adta át a kért dolgot. Odarohantam az árushoz és kértem egyet. Szépen megköszöntem,majd távoztam. Láttam ilyen kis ajándék bolt félesége is,de nem nevezném boltnak,mivel nem ház volt csak egy kis stand. Végig néztem a kínálatot,megakadt a szemem egy hógömbön,amiben a Big Ben volt,tudtam,hogy Márk szereti az ilyenek ezért ezt elhatároztam,hogy megveszem. Tudtam,hogy barátom szereti a feliratos pólókat ezért is néztem a méretében neki egy I ♥ London feliratú felsőt. Legeslegjobb barátnőmnek pedig egy Best Friend-es nyakláncot néztem,tudtam,hogy van már egy ilyenünk. Na,de nem ilyen,ez egy szív,ami a Brit zászló va és arra van rávésve a felirat. Ezt a hármat elmondtam a bácsikának,ő pedig berakta egy zacskóba. Magamnak néztem valamit,de nem találtam semmi jót,míg meg nem láttam egy gyűrűt,amin LONDON volt belegravíroztatva,még ezt vettem meg-anyu egy kicsit többet adott a kelleténél,szerintem tudta,hogy megtalálom ezt a standot-meg egy Big Ben-es kulcstartót. Kifizettem a  dolgokat,majd visszaszaladtam családomhoz,nekik is megmutogattam a dolgokat,majd indultunk is hotelbe,mert készülődnünk kellett. Nem vittem túlzásba az öltözködést,csak egy farmer egy lenge póló és a fekete dzsekim. Míg Lily felvette a piros farmer gatyáját,hozzá egy csíkos póló,hozzá pedig egy fekete I ♥ One Direction. Jaj,erről a felsőről mindig eszembe jutt az a történet,amikor ülünk a büfé egyik asztalánál a suliban,az egyik lány észreveszi a pulcsiját és megszólalt:,,Te szereted az egy irányt?"(megtörtént dolog:D)
Muzáj volt ezt megemlítenem,e nélkül nem lennék önmagam.
-Na mi az szereted az egy irányt?
-Nem tudod én a többet,mivel tudok egyszerre több irányba is menni.-nevettünk fel. Apuék elszállítottak minket a koncert helyszínére. Nagy volt a tömeg, sikoltozások hada csapta meg fülem. Mindenki kiabált mindenfélét,már előre féltem,hogy rám taposnak vagy valami. Egyszer voltam egy koncerten olyan 13-14 éves lehettem,egy Ed Sheeran koncert volt,akkor rám tapostak plusz fellöktek nem is egyszer. Ha ez még nem lenne elég a szüleimet is elhagytam csak másnap reggel a kapitányságon találtak meg. 
Ezért Lily kezét enyémre kulcsoltam,nem akartam elhagyni drágalátos egyetlen húgomat. Valahogy befurakodtunk az első sorba,ugyanis oda szóltak a jegyeik. A fiúk feljöttek a színpadra,nekem az egyik nagyon ismerős volt. Hát,persze az ott Louis. Ő is megtalált a szemeivel,mad hangosan kimondta:
-Te itt?-nézett rám,gondolom csak kicsúszott a száján. Én csak mosolyogtam rá,majd elkezdődött a koncert. 

-Koncert után-
Az utolsó számot is eldalolták a srácok,én menni akartam,de Lily minden áron akart közös képet és autógrammot,így beálltunk a kígyózósorhoz,ahol még nem is ültek a srácok. Épp jöttek le,hogy sorba leüljenek Louis volt az utolsó,aki megint észrevett. És mivel senki sem állt útjába oda jött hozzám.
-Szia! Te itt? Nem is tudtam,hogy rajongók vagy.
-Szia! Amint látod én itt.-mosolyogtam,amire elnevette magát.-Nem vagyok az,csak a húgomat kísértem el.-mondtam,éreztem a tekinteteket rajtam,ahogy megtudnának egy kanál vízben fojtani. Meg a többi srác érthetetlen nézését,hogy én ki is lehetek.
-Ja értem. Szeretne egy közös képet és autógrammot?-mosolygott. Én hátam mögé néztem,ahol húgom kitágult pupillákkal nézz minket,de nem csak ő hanem mindenki más is. Ő bólintott egyet,mire én is biccentettem Louis-nak.
-Srácok,gyertek ide!-intett a többieknek. Ők odajöttek fotózkodtak a húgommal,meg aláfirkantották kezét és posztereit.
-Köszönöm!-mondtam Louis-nak.
-Én is szeretnék valamit.
-Mit?
-Egy közös képet veled!
-Ennek semmi akadályát nem láttam.-nevettem fel. Mellé álltam átadtuk a fürtösnek a telefonunkat,hogy mindkettőnknek meg legyen. Lekapott minket,elvettem készülékemet és meg néztem a készített képet. Nagyon jól sikerült,még egyszer megköszöntem a srácoknak. Elköszöntem Louis-tól is,indultunk kifele. Húgom pedig elrohamozott kérdéseivel,a legtöbb inkább az egész Louis-ról való kapcsolatomról szólt. Igyekeztem rájuk válaszolni,megvártuk szüleinket,akik haza szállítottak.

-Másnap-

-Dorina!-kiáltott testvérem-Dorina keljél már fel!-dobott meg egy párnával.
-Mondjad?-mondtam,de ki sem nyitottam a szemem.
-Az egész twitter azt taglalja ki lehetsz. Mivel Loui felrakta a képet.
-Nagyon jó,és hogy?-ha már felrakott érdekelt mit írt ki hozzá.
(A megszólítást hagyom,úgy a többit magyarul írom)
,,Dear Little Girl!
Remélem a  sors újra összehozz majd veled! Addig is sok ölelés és puszi:Louis" (kép)
-Hát ez aranyos!-mosolyodtam el. Ekkor anyuék jöttek be,egy fekete erdő tortával és énekelték a ,,Boldog Szülinapot!"
-Jaj,nagyon szépen köszönöm!-ugrottam a nyakukba.
-Tessék az ajándékod!-adott át egy borítékot,amiben 4 jegy szólt Londonba.-Gondoltuk nyáron eljöhetnél a kis barátaiddal.-mosolygott apa.
-Köszönöm!-öleltem meg újra őket.
-Először is nagyon szépen köszönöm,én is az ajándékomat. Ez volt életem legjobb szülinapja. Ez pedig az én ajándékom.-adott át egy dobozkát,amiben két nyaklánc volt. Mind a kettő kinyithatós volt,az egyikben ő és én voltunk,a másikban pedig Louis és én.
-Jaj,húgi igazán nincs mit.Én is nagyon szépen köszönöm.-majd beraktam mindkét nyakláncot a nyakamba. Az egyik a mellem közepéig ért,míg a másik kicsi alább a köldököm felett érhetett véget. 
A nap további részét, Lily és az én születésnapom ünneplésével töltöttük. 

24.fejezet

Sziasztok!Megérkezett az új rész,de a következő 2-3 komi után jött!  Jó olvasást!

De most nem kerülhet az igazgatóiba,mivel nem a suliban vagyunk.
-Nocsak,nocsak kitt látnak szemeim!-mondta cinikusan.

-Ja valami mi is mondhatnánk ezt. Mi az kikerültél a javítóból?-néztem rá lésajnálóan.

-Még egy ilyen nézés és nem lesz mivel nézned!

-Most komolyan azt hiszed megijedtünk tőled?-szólt közbe Gina.

-Jól tennétek.

-Csak tennénk,feltételes módban! De nem fogunk. És,ha most megbocsátasz,ha nem az se igazán izgat mi megyünk. Ugyanis mi veled ellentétben normális iskolába járunk,nem olyanban ahol azt kell tanulni,hogyan kell viselkedni.-mondtam és kihúztam Ginát az ajtóból.

-Húú ez a csaj,olyan..olyan...-kereste a szavakat barátnőm.

-Értem.-nevettem. Haza sétáltunk,mind ketten bementünk a saját lakásunkba és neki álltunk házit írni meg tanulni. Onnét tudom,hogy Gina is ezt csinálta,mivel közben skypoltunk.

-Másnap-

Végre elérkezett ez a nap is a tavaszi szünet előtti nap. Nekem a hatból csak három órám lesz meg tartva,ahogy Lily-nek is,hiszen együtt utazunk el Londonba. Mint kiderült anyu és apu is vettek jegyet a repülőre,de ők a koncertre már nem jönnek be. Már mindenki be volt pakolva,sőt a bőröndök már a kocsiban voltak.

Az a három óra is hamar eltelt,nagyon nem tanultunk,inkább beszélgettünk,hogy ki mit fog csinálni a szünetben. A portán találkoztam testvéremmel,arcán egy levakarhatatlan mosoly ült,szerintem egész nap,így volt. És,így is lesz vagy egy hónapig. Anyuék már vártak minket a suli előtt,mi bepattantunk és indultunk is a repülőtérhez. 
Becsekkolással hamar végeztünk,még volt egy 20 percünk indulásig. Vettünk egy kis nasit az útra, ugyan is a repülőn lévő kaja számára borzalmas.
,,Kérem Londonba tartó utasainkat beszállni,mert a gép hamarosan indul"-mondták be. Nekünk se kellet több,felsiettünk a gépre,majd csodálkozva pillantottam jegymre,ami nem a családom közelébe szól. Anyuék,így hárma közel ültek egymáshoz,én meg sokkal hátrébb. Az ablak melletti helyet elfoglaltam,majd leült mellém egy barna hú,kék szemű srác. Nem szóltunk egymáshoz,miért is tettük volna meg. Egymás szemében vadidegenek voltunk,senki sem szokott társalogni vadidegen emberekkel ez csak filmben van. A sors,úgy hozzá,hogy egymás mellé ülnek,majd az egész utat átbeszélik és a többi nyálas rész. Igen egy fimben biztos,így lett volna,de ugye bár én nem film szereplő vagyok,hanem egy átlagos kisvárosi lány,aki már nagyvárosi.
Bámultam kifele az ablakon,számba pedig dobáltam a gumicukrot.  Véletlenül túl nagy lendületet vett a kezem,szám helyett a srác arcát találtam el.
-Bocsánat!-szabadkoztam azonnal. A fiú furcsán nézett rám,hurrá ezek szerint nem magyar.-I'm sorry.-mondtam angolul,hátha azt beszéli.
-Semmi baj!-mondta angolul,bekapta a finomságot.-Egyébként Louis.-nyújtotta a kezét.
-Dorina.-mondtam nevem,angol kiejtéssel,kezét pedig megráztam.-Hány éves vagy?
-16,te?
-20.-válaszolt,ez a gyerek 20 éves? Hát nem látszik rajta. Én egy kicsit álmos voltam,szóval mondtam neki,hogy alszok. 

-Leszállás-
Elbúcsúztam Louis-tól és mondta,ha egyszer újra Londonban leszek keressem meg. Persze,az lesz az első dolgom,hogy egy idegen srácot keresgéljek. A szüleimmel együtt indultunk a csomagjainkért,ami hamar megérkezett. Leintettem egy taxit-elég jól ment,egyikőjüknek se állt meg,de nekem igen-,elvitt minket a hotelig. Apu elkérte a szobáink kulcsait,majd felmentünk az emeletünkre,ami a 9. volt.
Kipakoltunk,majd megbeszéltük,hogy lepihenünk mivel mindenkit kifárasztott a repülő út. Holnap délelőtt pedig felfedezzük Londont.
Én beszélgettem  a barátaimmal skype-on,az a szerencse,hogy csak egy óra az időeltolódás. 
-Igen hozok mindenkinek egy kis meglepit!-mosolyogtam a kamerába.-Na,de én alszok egyet,ez a repülő út kifárasztja az embert! Sziasztok,egy hét múlva találkozunk!-intetem,majd bontottam a hívást. Kinyomtam a gépen,amit az asztalra helyeztem bevackoltam magam a pihe-puha ágyba,és már aludtam is.

___________________________
Az 1D nem lesz tartós szereplők csak jönnek és mennek! Ezt a blogot,nem egy fanfiction-nak terveztem,szóval nem is lesz az! Remélem tetszett a rész! xxDorkaHoran

23.fejezet

Hello!Megint új résszel jelentkezek,számomra kicsit unalmas lett gondoltam bele írom még az izgi részt a végére,de nem tettem,arra a kövi részig várnotok kell!Jó olvasását! xxDorka

23.fejezet

Reggel hamar felkeltem,elmentem a fürdőszobába elvégeztem a reggeli teendőimet,majd felöltöztettem.Magamhoz kaptam a táskám és némi pénz,hogy majd a suliba veszek valami kaját.Megindultam Lily szobájába,hogy szóljak,hogy indulunk.De senki nem volt a szobájában,se az egész házba,de a hűtőn meg találtam a magyarázatát.Rá volt ragaszva egy papír cetli:

"Elmentünk Lily-nek könyveket venni,majd bevisszük a suliba,ne aggódj érte!Puszi:Anyu,Apa,Lily"

Hát oké,akkor semmi dolgom sincs.Meg vártam Ginát és már indultunk is. Út közben találkoztunk Gergővel és Márkkal. Gergőnek adtam egy csókot,Márkot meg csak megöleltem. Gina és Márk nem mutatták ki érzelmüket egymás iránt se egy csók,ölelés vagy csak egy puszi. A suliban a dolgozatokat megírtuk nekem elég jól sikerültek,remélem a többieknek is.
Órák után Ginával elmentünk vásárolni,de előtte leraktuk a sulis cuccainkat. Elsétáltunk a kedvenc plázánkba ott pedig pár butikot látogattunk meg.
Ezeket vettem:

Ezeket pedig Gina:

Ruha vásárlás után még ettünk és ekkor rákérdeztem,mi van vele és Márkkal.
-Semmi,csak egy kicsit összekaptunk azon,hogy ő még szeret téged. Ő tagadja,de én látom rajta,ahogy téged néz.
-Értem,de rám nem haragszol?
-Miért tenném? Márkra sem haragszom csak azt akarom ő kérjen bocsánatot.-nevetett.
-Óó.-mosolyogtam,ebédeltünk és mentünk is ki. Csak a kijáratnál találkoztunk egy nem kívánatos személlyel. Már rég el is felejtettem a csajt,de most újra itt terem,hogy balhét csináljon. De most nem kerülhet az igazgatóiba,mivel nem a suliban vagyunk.
-Nocsak,nocsak kitt látnak szemeim!-mondta cinikusan.

22.fejezet

 Sziasztok! Itt az új rész,remélem ez is teszik!És az előbbi  fejezethez elfelejtettem oda írni,hogy..."Köszönöm Westyke^.^-nek a sok zargatást,ha te nem vagy tuti,hogy még vagy félévig nem állok neki új részt írni! :) Na,nem is beszélek tovább.Jó olvasását és komizni ér! :D

Gina előbb visszaért ki hitte volna:D Márk is hamar meg jött csak hozott valakit magával,aki nem volt más,mint az én barátom,Gergő!
-Szia Dorka,hoztam magammal még egy renitenst!-köszönt Márk.
-Gergő.-kiáltottam fel és oda rohantam az említett személyhez.Jó szorosan magamhoz szorítottam és egy csókkal üdvözöltem.
-Hiányoztál!-suttogta szinte bele a számba.
-Te is.-suttogtam én is.
-Khm..khm..akkor kezdhetjük a tanulást?-zavart meg minket Márk.
-Elmondanád még egyszer felveszem!-nevettem és előkaptam a telefonom.
-Kac,kac.De tényleg,ha meg van mindenből a hármas akkor nyáron elmehetek Londonba!
-Akkor tanuljunk és minket is viszel magaddal!-ültem le a kanapéra.-Akkor mivel kezdjünk?-mindhármük kezében megláttam a biosz könyvet.-Akkor biosszal.-válaszoltam a saját kérdésemre.Már vagy fél órája tanuljuk a bioszt,de Márk még mindig összekeveri a prérikutyát a prérifarkassal.ű
-Nem,Márk.A prérikutya tudod az a pici és üregekben élnek,mint a szurikáták.-magyaráztam.
-A préri farkas,pedig olyan,mint egy sima farkas csak a prérin él.-segített Gina.Mikor már Márk is megértette neki álltunk a vers elemzésnek.Az viszonylag jól ment,remélem kérdéseket tesz fel é úgy kell elemezni,mert ha nem akkor lesznek a fiúk bajban.Gina nem,mivel mellettem ül simán letudja másolni.Utána át ismételtük a mondatelemzéseket meg ilyeneket nyelvtanból.És utoljára hagytuk az angol épp kérdeztem,Gergőt,hogy mikor beszélünk folyamatos jövőről és mikor egyszerűről,amikor anya és apa hazaért.
-Sziasztok!-köszöntem és adtam mindegyikőjüknek egy-egy puszit.
-Sziasztok!Srácok hogy hogy itt vannak?-kérdezte anyu.
-Holnap mind az 5 órában dogát írunk és arra készülünk.Apu,gyere bemutatlak nekik.-húztam be a nappaliba.-Skacok ő itt apa,apa ő itt Gina,Márk és Gergő a barátom.-mutattam be neki az embereket.Apu a fiúkkal kezet fogott és elvonult a szobájukba.
-Na nekünk mennünk kell.-áll fel Márk.Gergőtől egy csókkal búcsúztam,Márkot meg csak szimplán megöleltem.Gina még egy kicsit marad és beszélgettünk,de ő is elment.Megnéztem mennyi az idő,8 óra volt gondoltam elmegyek fürdeni,így is tettem.Felvettem a pizsim,fogat mostam, megfésültem szőke hajam és álomra hajtottam a fejem.
__________________________________
Írói megjegyzés:  Tudom nem lett valami hosszú rész,de meg próbálom minél hamarabb hozni az új részt.
Addig is lessetek be az új blogomba: Minden egy nyárral kezdődött... :) XxPeaceBaby